Sziasztok!
Elérkezett hát az idő, hogy egy játék teszttel szolgáljak nektek. Persze a LEGO is egy kellemes időtöltés, de ha már Geeknek vallom magam ideje prezentálni is valamit. Íme, az első játéktesztem nem más mint a Need for Speed sorozat Shift epizódja. Rengeteg járgány, sok órányi játékidő, és remek multi.
Olvassátok bátran és jó szórakozást kívánok a játékhoz is ;)
NFS Shift
Azt hiszem az NFS sorozatot nem nagyon
kell bemutatni senkinek, amennyiben mégis akkor a Need for Speed egy arcade autós verseny program már hosszú évek óta. Azért írom, hogy hosszú évek mert az első bizony 1994-ben látta meg a napvilágot. Nem ma volt, és azóta bizony
sokadik epizódnál járunk. Voltak a szériában hullámvölgyek és kiugró sikerek egyaránt, de ez egy több mint 15 évet megélt sorozatnál elengedhetetlen. Cikkünkben szereplő rész egy hosszabb hullámvölgyet követő próbálkozás mely talán ismét a csúcsra viheti a sorozatot.
Az EA sok kritikát kapott a rajongóktól, mert elhagyta az igazi NFS hangulatot, mégpedig a féktelen arcade száguldást tuning autókkal az éjszakai utcákon. Rendőrökkel aló kergetőzés és illegális versenyek voltak a védjegyei egészen a Pro Street epizódig ami, talán külső perek, talán belső döntéseket követően, de szakított a hagyománnyal és áttért a pályaversenyzésre. A rajngók mély kritikákkal illették ezt és a kiadó úgy döntött kettéválasztja az arcade őrületet és a „szimulátorosabb” pályaversenyzést.
Magasabb fokozat
Ez utóbbi vonalon bizony a Shift lenne az első és úttörő is egyben. Amit a kiadó ígért nem kevesebb mint teljesen realisztikus fizika, gyönyörű látványvilág, élvezetes versenyzési faktor, és hihetetlen realizmus. Lássuk mit tudtak beváltani az ígéretekből.
Történetről talán nem kell beszélnünk egy autó szimulátor
esetében. Kezdő versenyzők vagyunk és a célunk nem más mint feljutni a legnagyobbak közé, hogy ott
hasíthassuk az aszfaltot a nagyokkal. Jelen részben ez nem más mint a World Tour széria. A játékban négy szintet különböztetünk meg természetesen a legalsó első szintű versenyeken indulhatunk először. Minden versenyen csillagokat szerezhetünk melyek közül három mindig a dobogós helyezésekért jár, míg további három különböző részfeladatok teljesítésével érhetőek el, mint például egy tiszta, ütközés nélküli kör teljesítése, vagy a köridő bizonyos idő alá történő lefaragása. Az újabb szintű versenyek a bizonyos mennyiségű csillag elérésével érhetőek el.
Nem elég azonban csillagokat gyűjtögetni, ugyanis a nagyobb szinteken komolyabb járgányok mozognak a pályán amihez bizony pénzt kell gyűjteni. No nem kell megijedni ugyanis minden futam után van lehetőségünk pénzmagot szerezni. Egész pontosan a győzelemmel automatikusan jár és bizonyos szponzoroktól is kaphatunk.
El is értünk egy fontos részhez ami nem más 
mint, hogy a program minden mozdulatunkat jegyzi és pontozza. Ez pedig azért fontos, mert pilótánk bizony a teljesítményünktől függően szintet is lép. Nem kell félni semmi szerepjátékos dolog nem jelenik meg,
egyszerűen csak pontozza a rendszer a versenyzési stílusunkat mégpedig pontosság és agresszió között. Értelemszerűen ha pontosan vesszük a kanyarokat, koccanás nélkül előzünk ellenfeleket akkor a pontosság „tapasztalatunk” növekszik, míg ha ellenfeleinket a palánkra kenve győzzük le, vagy a kanyarokat kilinccsel előre vesszük akkor bizony az agresszió tulajdonságunk fejlődik. A rendszer a pontokat összesíti minden futam végén és ha bizonyos mennyiséget elérünk akkor elérjük a következő szintet ami új fóliák, festések, illetve garázshelyek elérhetőségét jelenti. Maximum szint 50 a játékban, amit minden gond nélkül elér mindenki, ha végigviszi a játékot (nekem meglett :) ). Még itt a sofőrszintnél kell hogy megemlítsem az achievment rendszert. A fejlesztők nem aprózták el, ugyanis brutális mennyiségű medál érhető el, ráadásul ezeknek is van több szintje. Pl előzz meg 100 autót ütközés nélkül a bronz 150-et az ezüst 200-at az aranyért. Idővel meglesznek, azonban vannak olyanok is melyekhez igen sokat kell menni az adott pályán, pl teljesíts minden kanyart tökéletesre (az adott kanyaron maradj a nyomvonalon a lehető legnagyobb sebességgel megcsúszás nélkül). Akik tehát az achievmentek megszállotjai lehet gyűjtögetni.
Mindent bele
Említettem már az új fóliákat melyeket megnyithatunk. Természetesen ezen NFS sem mentesül az autók személyre 
szabhatósága alól. Véleményem szerint már túlzásba is vitték a realizmust, ugyanis minden alkatrész külön színre fújható, illetve teljesen tele matricázható. Nekem nem volt különösebb türelmem ezt végigcsinálni minden autómon, konkrétan egyet festettem és matricáztam magamnak a többinél gyári matrica szettet raktam a kocsikra. BIZONY, a fejlesztők jó fejek voltak és beraktak minden járgányhoz 6 festést és fóliázást, hogy az olyan versenyzők is tudjanak jól kinéző járgánnyal száguldozni akik nem akarnak órákat a garázsban fóliák rendezgetésével tölteni.
Külcsíny tekintetében nem lehet egy rossz 
szavunk sem a játékra. Az EA hozta a kötelezőt, gyönyörű grafika alatt száguldhatunk a pályákon. Az autók részlet gazdagok, a pályák jól kidolgozottak és a táj ami előtt elszáguldunk szépen van kialakítva, noha 300 körül nem nagyon
nézzük a fákat. A beállítások jól skálázhatóak, így esetleg gyengébb géppel rendelkező gamerek is nyugodtan száguldhatnak. A hangok is elég jól vannak beállítva, úgy mint gumicsikorgás és koccanások. A motorok hangja minden autónál nagyon szépen szól, és kifejezetten egyediek is találhatóak közöttük. Zene azonban csak a menüben és replay alatt van, ami természetes tekintve, hogy versenyautókban nem a hifi az elsődleges, de én néha hiányoltam a száguldás alatt a zenét.
Ha már motorhangok akkor nem mehetünk el szó nélkül a géppark mellett sem, ugyanis rengeteg licenszelt autó közül választhatunk minden szinten. Igazi versenyszörnyek és luxusjárgányok is állhatnak virtuális garázsainkban, és nem rossz érzés mikor a saját veyronunkkal indulunk csatába. Nem gond ha leamortizáljuk, következő versenyen újra tökéletes állapotban van lehetőségünk pályára gördülni. Versenyhelyszínek tekintetében is kitett magáért a programozó gárda. Igazi versenyszériák pályáit programozták le igen pontosan, a teljesség igénye nélkül pl Spa és Donnington nevét emelném ki, de száguldhatunk Nordschleife hegyei között is.
Igazából a fentiekben leírtak már-már NFS alapfelszereltségnek tekinthetőek. Nézzük inkább azt amitől ez nem egy arcade zúzda lesz, hanem egy verseny szimulátor. Itt már azért látszik, hogy ezen a téren nincs akkora tapasztalata a programozóknak mint a járgányok cicomázhatósága terén. Nem mondom, 
talán a legjobb fizika került a Shiftbe, amit eddig NFS-ben láttam. Vagy inkább nevezzük legrealisztikusabbnak, habár nincs sok összevetési alapom a valós élettel ugyanis nem mentem még egyszer sem 310-el egyetlen Veyronnal sem, nem hogy 2 másikkal összeérve. A fizika alapvetően azért jól van beállítva. Érezhető ha hátsókerekes járgánnyal túl nagy gázadással akarunk kijönni a kanyarból akkor dobálja a kocsi a hátulját, vagy nagy sebességről történő fékezéskor megremeg a kasztni. Viszont sokszor úgy éreztem, hogy túlzásba is vitték ezt. Az még rendben van, hogy az aszfalt minden egyenetlenségét átadja a kormánynak a tökig ültetett versenygép, ideértve a fűre érés, illetve a döccenőket is, de hogy ha hozzáérek a gázhoz a járgány már keresztben van az túlzás. Tudom, hogy füvön vagyok, de könyörgöm ha egyenes tartom a kormányt és gázt adok ugyan ne forduljak már keresztbe. A felületek közti különbséget is igen jól modellezték, bár, hogy az amerikai szárazfű miért fogja meg úgy a vasat mint a forma-1-ben a kavicságy azt nem tudom megmagyarázni. Megdöccen az autó egy koccanásban akkor miért pattog még 4-5 másodpercig mintha kecskebengát kapott volna azt szintén nem vágom.
Persze nem szabad siránkozni, és itt szeretném hangsúlyozni, hogy most néhány látványos gondot emeltem ki. Ettől még az egyik legjobb fizikával lett megáldva a játék. Persze senki ne számítson egy rFactor szintű szimulációra, de azért fel kell kötni azt a bizonyos bugyellárist.
Áááííííí
Már csak azért is mert az ellenfeleink bizony tesznek azért, hogy ne csak az adrenalin emelje a vérnyomásunkat, hanem az ajkunkat elhagyó ordítások is. Bizony. Ellenfeleink vagy nagyon agresszívak, vagy csak nem veszik figyelembe néha hogy mi is a pályán vagyunk. Gyakran nem tökölnek nekünk koccannak és kőkeményen versenyeznek ellenünk. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, ha fentebb nem említettem volna, hogy a versenygépek néha úgy pörögnek és csúszkálnak mintha jégen mennénk. Pedig én kormánnyal és gázpedállal
próbáltam kordában tartani a több száz pacit a hátsókeréken, ez nem mindig sikerült. Eleinte csalásnak éreztem, hogy egy gombnyomással visszarakjam magam a pályára, de volt egy szint mikor rájöttem, hogy erre bizony szükség van (bind 7). Az ellenfelek ugyanis csalnak. Nah most nem mondtam újat egyetlen NFS rajongónak sem. Mindenki ismeri, hogy mikor lehagyjuk az ellent az utánunk száguld, vagy ha lemaradunk akkor bevár a gép. Ez itt is megvan igaz nem olyan látványosan mint az előző epizódokban. Ami viszont agyérpattanásig húzott, hogy az ellenfelek bizony oda vannak festve a pályára. Illetve programozva. A lényeg, hogy nekik nem okoz gondot, ha 320-nál meglököd őket, simán gázelvétel nélkül, hozzák egyenesbe járgányukat és zúznak tovább a győzelem felé, hogy magadra hagyjanak a monitoroddal üvöltözve. Ez talán az 1-1 elleni párbajnál a leglátványosabb. Itt ugyanis 5 másodperces előnyt kell elérni a másikkal szemben, vagy egyszerűen be kell érni a másik előtt. Nos ezekben a versenyekben olykor a pályán is nehezen tartok bizonyos autó csodákat, ellenfelünk pedig csak száguld és száguld… Mindegy ÉN NYERTEM HAHA! Még két szó a fizikához, az autók ugyan törnek ez azonban nem befolyásolja a teljesítményüket. Szerencsére vagy szerencsétlenségre ezt mindenki döntse el maga. A legkomolyabb gond amit törött autóból eredően 
tapasztaltam, hogy kicsit húzott oldalra a gép, Mondjuk ott 300-al amortizáltam háromszor ugyanazt az oldalt, hogy kitörik-e a kerék. Jelentem nem.
Nem csak körbe-körbe
Nem említettem még szót a versenytípusokról. Természetesen van minden amit el lehet képzelni egy pályaversenyen. Sima verseny, időfutam (itt a legjobb kör számít nem az, hogy ki hányadiknak ér be), knockout (ebből is két féle: minden körben az utolsó esik ki, vay 30 másodpercenként az éppen utolsó), drift, endurance (ez nem más mint a sima versenyek brutál hosszú változata, általában 20 perces futamokat jelent). Vannak meghívásos versenyek melyek csak annyiban térnek el a sima futamoktól, hogy adnak hozzá járgányt és csak a sofőrszint emelésével nyithatóak meg. Szóval akad itt minden ami kell, nem több, de nem is kevesebb. Egyetlen kritikát szeretnék megemlíteni, mégpedig, ha már MINDENT feljegyez a program a kanyarokban eltöltött csúszott métertől egészen a legnagyobb sebességig, akkor ugyan miért nem jegyzi meg, hogy az adott pályán milyen autóval futottam a legjobb kört? Ez persze csak
érdekesség, de pl nekem ez hiányzott.
Többen szép az élet
A játék talán legjobb része azonban a multiplayer ahol barátainkkal csatázhatunk programozott autók helyett. Az Autolog rendszernek köszönhetően láthatjuk, hogy pajtásaink melyik pályán milyen időt tudtak abszolválni, hogy aztán azokat megdöntve dörgöljük az orruk alá a mi eredményünket. A multiról csak jót mondhatnék azért megjegyezném, hogy idegenekkel csak akkor álljunk ki ha már nem nagyon tud a gondot okozni a gép, mert bizony nagyon csúnya pofonokat kaphatunk az élettől, akarom mondani profi ellenfeleinktől. Ők ugyanis nem szokták megvárni az embert, és kifejezetten kedvünket szeghetik mikor percekkel vernek el egy-egy futamon. Jómagam nem is sok időt töltöttem el ezért a multival, de ettől ti még gyakoroljatok, és mutassátok meg mit tudtok. Jó móka ;)
Hogy beváltották-e az 
ígérteket? Nos igen. Úgy vélem, hogy vannak hibái a játéknak, de ezek kezelhetőek. A fizika, ha nem is valós fizika, azért mérföldekkel emelkedik a korábbi részekben tapasztalat arcade száguldáshoz. Itt már számít a gázadás, és kormánnyal sokkal precízebben lehet kezelni a gépeket (igaz könnyebb nehézségi fokon billentyűzettel is lehet menni). Ha ráérzünk a versenyekre akkor bizony rengeteg játékidőt lehet benne eltölteni. Én például a multit nem számítva csak a karrier mód végig vitelére több mint 30 óra versenyidőt szántam. Aki még az autóját is festegeti az ne felejtsen el szabit kivenni. A multi pedig csak ezt követően kezdődik. Minden autós játék rajongónak bátran ajánlom, akik pedig még csak most próbálkoznak ezzel a stílussal azoknak kezdőprogramnak tökéletes. Már csak az ára miatt is, mivel már megjelent a Shift második része is így ez már pár ezer forintért beszerezhető.
Értékelés:
Grafika: 90%
Hangok/Zene: 80%
Játékélmény: 84%
Összesítve: 85%
Pro:
Rengeteg autó, gyönyörű grafika, küzdelmes versenyek, achievmentek és a MULTI
Contra:
az ai sokszor kiakasztó, bizonyos fizikai bakik
Shiron
